Magyar Várak - könyvajánló

A kötetek megrendelhetők, a cím és kért mennyiség megjelőlésével
a Civertan Bt-nél a civertan@civertan.hu e-mail címen.
Vagy a www.var-webaruház.hu internet címen.

A MAGYAR VÁRAK SOROZAT MEGRENDELHETŐ KÖNYVEI:

MAGYAR VÁRAK - ÉSZAK-DUNÁNTÚL

A kötet légi és földi felvételei Magyarország várépítészetének legszebb alkotásait mutatják be. A várépítészet a századok, évezredek során művészetté fejlődött, s bár gyakran már csak romokban, de ma is látható formában maradtak fenn majd ezer év nevezetes várai, várkastélyai, erődei.
Az album bemutatja az észak-dunántúli régió, többek között, Csesznek, Vép, Várgesztes, Kőszeg, Komárom, Sárvár, Tata mára műemlékké vált erősségeit.

A/4-es méret, 96 színes oldal
Ára: 1500 Ft + ÁFA + (postaköltség)

A kötet tartalma:
Csesznek vára | Csókakő vára | Devecser vára | Erdődy-várkastély - Vép |
Essegvár - Bánd | Fertőrákos - városfalak | Gesztes vára - Várgesztes |
Győr vára | Hédervár - várkastély | Komárom - jobb parti erődök |
Kőszeg | Kula-vár - Szabadbattyán | Mosonmagyaróvár vára |
Palota vára - Várpalota | Sárvár | Somló vára - Doba | Sopron városa |
Sümeg vára | Szarkavár - Solymár | Szarvaskő - Döbrönte | Tata vára |
Veszprém vára | Visegrád vára | Vitány vára - Vértessomló

Izelítő: Csesznek vára
A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai. Ez az erődítményünk az 1241 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat, egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.
Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná.
Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.

[bezárás]

[bezárás]

[bezárás]